Budapestről
A főváros területe 525 km². Pest megye öleli körül, melynek 81 települése Budapest agglomerációjához tartozik. A főváros észak-déli irányban 25, kelet-nyugati irányban 29 km kiterjedésű. Legmélyebb pontja a Duna szintje, amely normális vízállásnál 96 méterre, míg legmagasabb pontja, a János-hegy 529 méterre van a tengerszint felett. Magyarország közlekedésében központi szerepet kap, mivel Budapestre futnak be a sugárirányú autópályák és nemzetközi jelentőségű vasútvonalak. Területét az észak-déli irányú Duna két alapvetően eltérő részre osztja. A folyó jobb partján, a nyugati oldalon a Budai-hegység helyezkedik el, amely a friss levegő forrását jelenti. A bal parton pedig, a város keleti oldalán a Pesti-síkság húzódik, amelyet északkeletről a Gödöllői-dombság lankái öveznek. Buda alapvetően lakó- és pihenőövezet, északi és déli részén gazdasági övezetekkel, míg Pest igazgatási, kereskedelmi és ipari központ, nagy lakóterületekkel és szórakoztató létesítményekkel. A Duna budapesti szakaszán három sziget található. Ezek közül a legnagyobb a déli Csepel-sziget, melynek csak északi csúcsa van a városhatáron belül; ezt követi a város szívében elhelyezkedő, történelmi múltra visszatekintő Margit-sziget, ettől északra pedig az Óbudai-, más néven Hajógyári-sziget fekszik. A város északi határán túl kezdődik a Dunakanyarig felnyúló Szentendrei-sziget.
Földrajzi koordinátái
Budapest földrajzi koordinátái: északi szélesség 47 fok 30 perc (47N30) és keleti hosszúság 19 fok 5 perc (19E05).
Budapest városrészei
A fővárosi önkormányzat jogosult Budapest városrészeinek neveit és határait megállapítani. E történelmi városrészeknek gyakorlati jelentőségük általában nincs, lényegében az utcanévtáblákon való kötelező megjelenésük az egyetlen látható nyomuk a város mindennapi életben. Budapest belsőbb kerületeinek történelmi városrészei a következők: Budán a Vár és Tabán (I.), Víziváros (I/II.) Krisztinaváros (I/XII.), Gellérthegy (I/XI.), Országút (II.), Óbuda (III.), Pesten pedig a Belváros és Lipótváros (V.), Terézváros (VI.), Erzsébetváros (VII.), Józsefváros (VIII.), Ferencváros (IX.). A külső kerületek városrészeinek többsége ugyanakkor egy-egy korábban önálló településsel hozható összefüggésbe, mint Újpest (IV.), Pestszentlőrinc (XVIII.), Kispest (XIX.), Soroksár (XXIII.)
Budapest Grafikai Látképe egy világvárost mutat be szokatlan módon: csőtollal készített szabadkézi rajzban. Háromdimenziós, rajzos "térkép". Illusztrált perspektivikus "térkép"
